Osmium-Info

Az ozmiumvegyüet, amiről már hallottunk, az ozmium-tetroxid. A kristályos ozmium nem egy vegyület, csupán kristályos formája a tiszta elemnek, ami kémiai tuljadonságainak köszönhetően 400°C-os hőmérséklet alatt nem mérgező.

Oxidálószerrel történő kölcsönhatásból jön létre, például amikor az elemi ozmium salétromsavval lép kölcsönhatásba.  Az ozmium - tetraoxid erősen illékony szilárd anyag, amelynek magas oxidáló hatása van.  

Ellentétben a legtöbb oxidálószerrel az ozmium – tetraoxiddal létrejövő oxidáció sztereokémiai kontroll alatt jön létre. Annak ellenére, hogy drága és toxikus vegyületről van szó, az ozmium – tetraoxidnak van néhány alkalmazhatósága.

Így például nyombiztosításnál az ujjlenyomat rögzítésénél használják. A sejtmembránok elektronmikroszkópos kontrasztjavításában is alkalmazzák.

Egy további típusú vegyület az ozmium komplex vegyülete. Az imént említett vegyületből származnak az osmátok. Ezek anionos oxigén komplexek.

A komplex vegyületek más ligandumokkal, mint ammóniával, cianiddal, szén-monoxiddal is jelen vannak. H a ligandum szerves (pl. ciklopentadien) ozmocén képződik. Ezek a metallocén csoporthoz tartoznak.

 

Izotópok

AZ ozmium hét különböző stabil izotópból áll. 41% Ozmium-192, 26,4% Ozmium-190, 16,1% Ozmium-189, 13,3% Ozmium-188, 1,6% Ozmium-187, 1,58 % Ozmium-186 és 0,02% Ozmium-184.

Az egyetlen természetesen radioaktív izotóp az ozmium-186, amely felezési ideje körülbelül kétmilliárd év.

27 rövid életű izotóp is van, amelyek közül az ozmium-194 –nek van a leghosszabb felezési ideje, ami  hat év.

Az ozmium-187 és 186 közötti izotópok aránya a rénium-ozmium kronométerekben hasznos. Ezeket a vas meteoritok kormeghatározására használjuk.

 

 
© 2020
Fenster schließen